Régészeti kutatások
A roncsolásmentes felszíni geofizikai módszerek gyors és költséghatékony vizsgálati lehetőséget jelentenek a felszín alatti régészeti objektumok vizsgálatára, kutatására.
Azonosíthatók az épületmaradványok, a hídszerkezetek, környezetüktől eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező nagyobb használati tárgyak, sírok, és egyéb, korábbi korokból ránk maradt objektumok. Az eredeti talajrétegek, illetve a mesterséges feltöltés a legtöbb esetben nagyon eltérő fajlagos ellenállás képet mutat, így a módszerrel, nagy biztonsággal azonosíthatók a bolygatott területek, megállapítható azok kiterjedése.
Nagy területek felmérésére hatékony módszer a mágneses és az elektromágneses (EM) térképezés. A mérések számtalan helyen bizonyítottak és a régészek, múzeumok rendszeresen használják eredményeit. Cégünk mindkét módszerben évtizedes tapasztalattal rendelkezik.
Nagy pontosságú, mélységi információt is biztosító mérési módszer a földradar (GPR) szelvényezés. Az elektromágneses és mágneses mérésekhez képest összetettebb feldolgozást, de részletesebb információt nyújthat. Adott feladatok megoldása esetén javasolt lehet a módszerek együttes alkalmazása.
A Duna titkai: Régészeti kutatás a Szalki-sziget közelében
2016-ban cégünk Dr. Tóth János Attila búvárrégész megkeresésére a Duna dunaújvárosi szakaszának egy részén vízi szeizmikus mérést végzett régészeti céllal.
A területen előzetesen két római kori lelőhelyet is nyilván tartottak. Továbbá a régészek korábbi merülések és szonármérések során olyan szivar alakú, 7 m széles, és 30 m hosszú, eredetleg kő-fa építmények maradványaira bukkantak, melyek szerkezetét kő- és tégladarabok töltötték ki. A változó vízmélység, a sodrás, és a csekély látótávolság miatt azonban a kutatás nehézkessé vált a hagyományos búvármódszerekkel, Így egyéb kutatási eljárás bevetését is meg kellett fontolni. Ekkor merült fel cégünk vízi szeizmikus módszere.
Az alábbi ábrán bemutatjuk a mért mederfenék térképet. Az ábrán jól látszanak a szivar alakú platform maradványok. Az északi részen ismert platformok mellett két további, azokkal párhuzamos, de kotrással roncsolt platform maradvány látható az északi területen. Valamint a déli részen két további kiemelkedés, és egy harmadik, üledékkel fedett maradvány azonosítható. Ezek hossztengelye megegyezik az északi területen található platformokéval.
A mérést követő merülések során feliratos mészkőtöredéket, valamint kopott római felirattöredéket hoztak felszínre. A felirat egy késő-római lovaskatona sírkövéből származik, de kora nem ismert.
A régészek által megvizsgált maradványok feltehetőleg nem erődből, és nem kolostorból származnak. Sokkal valószínűbb, hogy kikötő vagy hídépítmény maradványai.
